�rdekess�g

A k�t csillag a Juventus mez�n azt jelenti, hogy t�bb mint 20 bajnoki c�met szerzett a klub. (�sszesen 27-et).
A Juventus volt az els� klub, amely mindh�rom nagy eur�pai kup�t megnyerte. K�s�bb a Zebr�kon k�v�l a Bayern, az Ajax, a Barcelona �s a Porto hajtotta v�gre ugyanezt.
Michel Platini a Juve j�t�kosak�nt 3 egym�st k�vet� �vben elnyerte az aranylabd�t (1983-85).
A Juve a legsikeresebb olasz klub, 27 bajnoki c�mmel. A Milan 17-ot, az Inter 13-at szerzett. Az olasz kup�ban szint�n a bianconerok a legjobbak 9 els�s�ggel.
Juventus �s az Inter az a k�t klub, amely csak a Serie A-ban szerepelt. Kettej�k �sszecsap�s�t nevezik a Derby d'Italia-nak, azaz az olasz derbynek.
Giampiero Boniperti a Juve valaha volt legeredm�nyesebb g�ll�v�je 178 g�llal 444 meccsen - ez ut�bbi szint�n rekord.
Edwin Van Der Sar volt a Juventus els� nem olasz kapusa. K�s�bb a sv�d Isaksson, az uruguayi Carini �s a francia Bonnefoi is k�vette a p�ld�j�t, de eddig egyik�k sem tudott �lland� kezd�v� v�lni.
Dino Zoff 1143 percig nem kapott g�lt a Juve kapusak�nt, ezzel vil�grekorder.
Az 1998-as statisztik�k szerint az olaszok 67%-a szurkol valamelyik futballklubnak, 1/3-uk a Juv�nak, ami t�bb mint 11 milli� szurkol�t jelent. A tov�bbi sorrend: Milan, Inter, Napoli. Egyes felm�r�sek szerint a Juventusnak van a legt�bb szurkol�ja eg�sz Eur�p�ban: t�bb mint 17 milli�.
A Juventus sz� latinul fiatals�got jelent.
A Juventus r�szv�nyeinek 58%-�t az Agnelli csal�d birtokolja. Tulajdonos a klubban 6% erej�ig Kadhafi l�biai vezeto fia, Al Saadi, aki nagy Juve drukker, �s egy �zben egy�tt is edzett a csapattal.
2000 november�ben a csapat j�t�kosai �s szurkol�i �sszeverekedtek. A BL kies�s miatt csal�dott �s d�h�s drukkerek a rep�l�t�ren a haza�r� j�t�kosokat s�rtegett�k, amit Zidane nehezen t�rt �s visszasz�lt. Erre egy drukker a f�ldre l�kte, �s csak Fonseca �s Montero k�zbel�p�se akad�lyozta meg a tov�bbi incidenseket. A j�t�kosok biztons�gos hazat�r�s�t a rend�rs�gnek kellett biztos�tani.
Az olasz kupa 2001-02-es ki�r�sban a kedvez�tlen id�j�r�s, a TV k�zvet�t�s, �s a kupa alacsony preszt�zse miatt a Juve negat�v n�z�cs�csot "�rt el" a Sampdoria ellen, mind�ssze 237 n�z� v�ltott jegyet az �sszecsap�sra. Ugyanebben a sorozatban a Reggina ellen 399 jegy kelt el. Ezt megel�z�en 561 n�z� volt a negat�v rekord.
Sunday Oliseh volt a Juventus els� afrikai j�t�kosa.
Paolo Montero tartja a piros lapok sz�m�t tekintve a rekordot a Serie A-ban. Mindeddig 15 alkalommal �ll�tott�k ki az uruguayi v�dot.
A Juve 19 alkalommal jutott az eur�pai kup�k el�d�nt�j�be, ebb�l nyolcszor a BEK-ben, illetve BL-ben.
Egy 1995-ben k�sz�lt felm�r�s szerint a vil�gon 1442 Juventus szurkol�i klub l�tezik.
1986-ban a Hurr� Juventus c�m� hivatalos fan club magazinhoz �rkezett egy felv�tel egy fiatalemberr�l, aki a klub bajnoki c�me �r�m�re fekete-feh�rre festette aut�j�t. Ez a fiatalember k�s�bb a Juventus kapusa lett - Michelanfelo Rampull�r�l van sz�, aki 2002-ben vonult vissza a j�t�kt�l.
1976-77-ben a Juventus fantasztikus teljes�tm�nnyel nyerte a bajnoks�got: az el�rhet� 60 pontb�l 51-et szerzett a csapat.
Az 1985-86-os szezonban a csapat nem j�tszhatott az Eur�pai Szuper Kup��rt. Ennek az volt az oka, hogy a Heysel trag�dia ut�n az angol klubokat kiz�rt�k a nemzetk�zi kup�kb�l, ami azt jelentette, hogy a KEK gy�ztes Everton sem j�tszhatott a Szuper Kup��rt. A m�rk�z�st soha nem p�tolt�k be.
Giovanni Trappatoni vezette edz�k�nt a legt�bb meccsen a Juventust. 13 szezon alatt 402 alkalommal �lt a kispadon.
A Juve 200. BL (BEK) g�lj�t Antonio Conte l�tte az Olimpiakosz ellen 1999-ben az idegenben el�rt 1-1-es d�ntetlen alkalm�val.
Zidane �s Deschamps voltak az els� (�s mindeddig utols�) l�gi�sok akik Juve j�t�kosk�nt lettek vil�gbajnokok.
A 2003-2004-es szezonban 5 juniorkor� j�t�kos (Bartolucci, Boudianski, Palladino, Benjamin, Chiumiento) deb�t�lt az els� csapatban.
A Juventus a m�sodik leggazdagabb klub volt a vil�gon a 2002/2003-as p�nz�gyi �vet k�vet�en 218,3 milli� ? bev�tellel. A torin�i csapatot csak a Manchester United el�zte meg 251,4 milli� ?-val. A k�l�nb�zet els�sorban abb�l ad�dott, hogy a MU jegyelad�sb�l sz�rmaz� bev�tele 3-szor nagyobb a Juventus�n�l.
2004. febru�rj�ban 72 �ves kor�ban elhunyt, a szurkol�k �ltal csak a j�s�gos buld�zerk�nt emlegetett, walesi John Charles, akit karrierje sor�n egyszer sem �ll�tott ki a j�t�kvezet�.
Manuele Blasi, a csapat k�z�pp�ly�sa, 2003. szeptember 14-�n, a Parma j�t�kosak�nt, pozit�v doppingeredm�nyt porduk�lt. Az esetet k�vet�en 6 h�napra tiltott�k el a j�t�kost.
2004 janu�rj�ban, a Juventus vezet�i megel�gelt�k Edgar Davids, a klub holland j�t�kos�nak, kileng�seit, �s �tengedt�k �t a Barcelon�nak.
A 2003/2004-es Bajnokok Lig�ja szezonban el�rt Juventus-Olympiakos meccs 7:0-s v�geredm�nye a legnagyobb k�l�nbs�g� gy�zelem a ki�r�s 1990 �ta tart� t�rt�nelm�ben. Ezen az est�n David Trezeguet szerezte a sorozat 3000-ik tal�lat�t.
A 2004/2005-�s Bajnokok Lig�ja szezonban a Juventus a csoportm�rk�z�sek sor�n a megszerezhet� 18 pontb�l 16 pontot szerzett, mely egyed�l�ll� rekord.
2003 nyar�n, a l�biai eln�k fia, Saadi Kadhafi, lemondott tiszts�g�r�l a Juventus eln�ks�g�ben az�rt, hogy a Perugia igazolt j�t�kosa lehessen. A l�biai olajc�g, a Lafico 7,5%-os tulajdoni h�nyaddal rendelkezik a Juventusban.
A 2003/2004 szezon v�g�n Marcello Lippi lett az olasz v�logatott sz�vets�gi kapit�nya. A kor�bban k�t �zben is a klubn�l tev�kenyked� edz� 5 bajnoki c�met, 1 BL gy�zelmet, 1 olasz kup�t, 1 Vil�gkup�t, 1 Eur�pai Szuperkup�t, �s 2 olasz szuperkup�t nyert a csapattal.
A jelenlegi edz�, Fabio Capello, j�t�kosk�nt 239 meccsen 41 g�lt szerzett, �s 3-szoros olasz bajnok volt a Juventus sz�neiben. Tr�nerk�nt 4-szer nyert scudettot a Milan, �s 1-szer a Roma csapat�val, az el�bbi csapattal BL-t �s Eur�pai Szuperkup�t is nyert. Capello egyszeres spanyol bajnok is volt a Real Madrid edz�jek�nt.
13 �v ut�n, 2004-ben elhagyta a Juventust a k�z�pp�ly�s Antonio Conte, a klub egyik legend�ja. 1991-ben igazolta le csapat a Lecce-t�l, �s 419 meccsen 44 g�lt szerzett Conte.
1983-ban Mil�n�ban rendezt�k meg a klubok nem hivatalos vil�gbajnoks�g�t. A torn�n az Inter, a Milan, a Penarol, a Flamengo �s a Juventus vett r�szt. A d�nt�ben a Juventus 80.000 n�z� el�tt, Platini �s Boniek g�ljaival 2:1-re legy�zte a Flamengot a Meazza stadionban.
A jelenlegi kimutat�sok szerint m�r t�bben szurkolnak Torin�ban a Juventusnak, mint a Torino csapat�nak. A t�sgy�keres helyiek azonban m�g mindig a v�ros nev�t visel� egyletnek szor�tanak ink�bb.
A Juventus 7 BL, illetve BEK d�nt�j�b�l 5-�t elvesztett.
Egy szurkol� 3500 ?-t fizetett egy internetes aukci�n jegy��rt a 2003-as Milan - Juve BL-d�nt�re.
A 2003-as Juventus - Real Madrid meccs produk�lta a Stadio Delle Alpi stadion bev�teli rekordj�t. A BL el�d�nt� visszav�g�j�ra 67.229 jegyet adtak el, ami 3,1 milli� ?-s bev�telt jelentett a klubnak. Emellett kb. 14,5 milli�an n�zt�k otthonukban a m�rk�z�st.
2003-ban egy nagyon paprik�s hangulat� m�rk�z�sen a Juve 2:0-ra verte a Torinot a helyi derby-n. De Santis j�t�kvezet� 4 piros lapot osztott ki a m�rk�z�sen.
A Juventus k�z�pp�ly�sa, Mauro German Camoranesi az olasz nemzeti csapatot v�lasztotta sz�l�haz�ja, Argent�na nemzeti tizenegye helyett 2003-ban.
T�bb mint 100.000 ember r�tta le kegyelet�t Giovanni Agnelli s�rj�n�l 2003. janu�rj�ban bek�vetkezett hal�l�t k�vet�en. A kor�bbi presidente, aki az egyik legbefoly�sosabb ember volt Olaszorsz�gban, 81 �ves kor�ban hunyt el hossz� betegs�get k�vet�en. A torin�i Duomo katedr�lisban tartott szentmis�n t�bbek k�z�tt Giovanni Trapattoni, Michel Platini, Luca di Montezemolo is r�szv�t�t fejezte ki.
A Juventusnak volt egy 17 meccses, idegenbeli gy�zelem n�lk�l lej�tszott sorozata 1998. m�rciusa �s 2002. novembere k�z�tt a BL-ben.
A csapat r�szv�nyeinek 58%-a m�g mindig az Agnelli csal�d tulajdon�ban vannak.
A klub kor�bbi holland l�gi�s�t, Edgar Davids-ot 6 h�napra eltiltott�k a j�t�kt�l pozit�v dopping tesztje miatt a 2001. m�rcius 4-�n lej�tszott Udinese - Juventus meccset k�vet�en.
1994 �ta a Juventus megszak�t�s n�lk�l 55 egym�st k�vet� eur�pai kupameccsen szerepelt. A mai napig egyetlen klub sem b�szk�lkedhet hasonl� sz�ri�val.
A Juventus kor�bbi csodacsat�ra, Felice Placido Borel az 1932/33-as szezonban 32 g�lt szerzett. Ezt a teljes�tm�nyt 26 �v eltelt�vel az Inter csat�ra, Angelillo m�lta fel�l 33 szerzett tal�lattal.
Carcano mester ir�ny�t�s�val 1930 �s 1935 k�z�tt a Juventus zsin�rban 5 alkalommal szerzett olasz bajnoki c�met. Ezt a legend�s sorozatot a szakirodalom a Quinquennio n�ven emlegeti.
Giovanni Agnelli, a h�res "L'Avvocato" 50 �vig szolg�lta a Juventust. 7 �vig eln�ke, 43 �vig pedig tiszteletbeli eln�ke volt szeretett klubj�nak. �sszesen 17 bajnoki c�mnek, �s olasz kup�nak volt r�szese, valamint minden l�tez� Eur�pai �s Vil�gkup�t megnyert eln�k�sk�d�se alatt a Juventus.
T�bb, mint 300.000 klubtagja van a Juventusnak.
1926-ban, az �jraj�tszott Juventus - Bologna meccs el�tt az edz�, bizonyos K�roly Jen� sz�vinfarktus k�vetkezt�ben elhunyt.
Giovanni Trappatoni �lt edz�k�nt a legt�bb meccsen a Juventus kispadj�n 13 szezon alatt 402 alkalommal. �t k�vetik a sorban Herrera 162, Parola 160, �s Carcano 151 m�rk�z�ssel.
A csapat legt�bbsz�r haszn�lt beceneve az "�reg H�lgy".
A Juventus kor�bbi h�res stadionj�nak, a Stadio Communale-nak az avat�j�n a csapat az �jpestet verte 6:2-re, �s azon a meccsen Raimundo Orsi 4 g�lt szerzett.
Az UEFA felm�r�sei szerint Olaszorsz�gban 100-b�l 97 ember hallott a Juventusr�l. Ez a sz�m Eur�p�ra vet�tve 93. 100 emberb�l 83 figyelemmel k�s�ri a Juventus m�rk�z�seit Olaszorsz�gban, �s 100-b�l 71-en elfogadj�k �s szeretik a csapatot a hat�rokon bel�l.
A Juventus �s a Real Madrid BL-d�nt�j�t t�bben k�s�rt�k figyelemmel a telev�zi�ban Olaszorsz�gban, mint a 98-as Franciaorsz�g-Braz�lia VB d�nt�t.
A Juventus honlapja (www.juventus.it) a legl�togatottabb sport vonatkoz�s� web oldal Olaszorsz�gban.