Totti a klubh�s�g szimb�luma is lehetne

Az olasz labdar�g�s leg�jabb rem�nys�ge 1976. szeptember 27-�n sz�letett R�ma Porta Metronia nev� v�rosnegyed�ben, k�zel a Santo Giovanni in Laternao-bazilik�hoz, a r�mai p�sp�k sz�kesegyh�z�hoz. M�r kisgyermekkor�t�l csak a labda �rdekelte. �desanyja elmond�sa szerint minden egyes m�sodpercet kihaszn�lt arra, hogy kedvenc j�t�kszer�vel foglalkozhasson: iskol�ba menet, a sz�netben, a tengerparton, a labda mindig n�la volt. Am�g kort�rsai a telev�zi�t n�zt�k, � kiment az udvarra, hogy labd�zhasson. Term�szetes volt, hogy a sz�l�k, Fiorella �s Lorenzo azt v�lasztott�k: focizzon a gyerek.

�t�ves volt, amikor levitt�k �t a helyi k�ly�kcsapathoz, a Fortitud�hoz, ahol ugyan csak t�bb sz�mmal nagyobb mezt �s cip�t tudtak neki adni, de Francesc�nak ez sem sz�m�tott. Sz�m�ra csak az volt a fontos, hogy egy igazi csapatban kergethesse a labd�t. K�s�bb k�t �ven kereszt�l egy m�sik amat�r egy�ttesben, a Smit Trastever�ben focizott, miel�tt els� igazi klubj�ba, a Lodigianiba ker�lt volna. Ez 1986-ban t�rt�nt, �s ez volt az els� fontos l�p�se a profi labdar�g�s fel�, hiszen a Lodigiani m�r komoly csapatnak sz�m�tott. M�r ekkor egy�rtelm�en l�tszott tehets�ge, mindk�t l�bbal remek�l kezelte a labd�t, r�ad�sul mindezt mag�t�l �rtet�d� term�szetess�ggel tette.

Kisgyerekk�nt kifejezetten kedvelte az edz�seket, hiszen abban az id�ben a foglalkoz�sok f�leg a labda k�r�l forogtak. A l�v�sek, szabadr�g�sok, tizenegyesek gyakorl�sa, az edz�meccsek olyanok voltak Totti sz�m�ra, mint amikor otthon a kertben focizott, csak persze sokkal szervezettebben �s t�bb t�rssal. Ma m�r persze a tr�ningek sokkal szigor�bbak, sokkal nagyot figyelmet ford�tanak az er�nl�tre, �s kevesebbet foglalkoznak a labd�val, ennek ellen�re Francesco ma is sz�vesen j�r edz�sre.

Els� itt t�lt�tt szezonj�ban tal�lkozott Emidio Meronival, ami rendk�v�l fontos volt a kisfi� sz�m�ra: a Lodigiani ut�np�tl�sedz�j�nek elk�pzel�se a futballr�l meghat�roz� volt Totti sz�m�ra, aki m�r abban az id�ben hozz�szokott ahhoz, hogy rendk�v�l sokat szab�lytalankodnak vele, hiszen gyakran nem tudt�k m�sk�nt meg�ll�tani. Ez benne volt a j�t�k�ban, hiszen mindig is szerette egy az egyben r�vezetni az ellenf�lre a labd�t, kicselezni �t, amit a n�la id�sebbek nem vettek j� n�ven. Sz�lei eleinte nem nagyon �r�ltek annak, hogy szinte minden m�rk�z�s ut�n tele van k�k-z�ld foltokkal, de Francesco egy id� ut�n meger�s�d�tt annyira, hogy m�r nehezebb volt �t fell�kni, �s megtanulta �tugrani az �t buktatni igyekv� l�bakat is.

H�rom �vvel azut�n, hogy Totti a Lodigianiba ker�lt, a csal�dnak Francesco �let�ben meghat�roz� k�vetkezm�nyekkel j�r� d�nt�st kellett hoznia: az AS Roma �s a Lazio is �rdekl�d�tt a fiatal tehets�g ir�nt. De nem sokat t�tov�ztak: nem is lehetett k�rd�ses, hogy a Farkasokat v�lasztj�k, �gy Totti 1989-ben lett az AS Roma igazolt futballist�ja. Sz�lei addig �gy gondolt�k, hogy az iskola sokkal fontosabb lehet Francesco sz�m�ra, de amikor kider�lt, hogy egy igazi nagycsapatba ker�lhet, bel�tt�k, hogy j�val nagyobb lehet�s�gei vannak a labdar�g�sban. Mindezek ellen�re Totti az�rt elv�gzett egy k�zgazdas�gi szakk�z�piskol�t is.

FRANCESCO TOTTI Sz�letett: 1976. szeptember 27., R�ma, Olaszorsz�g. M�retek: 180 cm, 77 kg. Poszt: k�z�pp�ly�s. Serie A-deb�t�l�s: 1993. m�rcius 28., a Brescia ellen. Els� Serie A-s g�l: 1994. szeptember 4., a Foggia ellen. V�logatott-deb�t�l�s: 1998. okt�ber 10., Sv�jc ellen. Els� v�lo-gatott g�l: 2000. �prilis 26., Portug�lia ellen. Eddigi sikerei: ut�np�tl�s Eur�pa-bajnok (1996), Eur�pa-bajnoki ez�st�rmes (2000), olasz bajnok (2001), olasz Szuperkupa-gy�ztes (2001). Klubp�lyafut�sa: 1992-93 AS Roma 2   - 1993-94 AS Roma 8   - 1994-95 AS Roma 21   4 1995-96 AS Roma 28   2 1996-97 AS Roma 26   5 1997-98 AS Roma 30 13 1998-99 AS Roma 31 12 1999-2000 AS Roma 27   7 2000-01 AS Roma 30 12 Gondolta volna, hogy... ... Totti nem csak a p�ly�n szeret j�tszani? Kedveli a sz�m�t�g�pes j�t�kokat is, amelyekben f�leg testv�reivel szokta �sszem�rni erej�t, �s saj�t elmond�sa szerint t�bbnyire � szokott nyerni. ... Francesco az �tlagosn�l is nagyobb figyelemmel k�s�ri a vil�g labdar�g�s�nak esem�nyeit? Legink�bb a spanyol futballt kedveli, mivel szerinte az a legl�tv�nyosabb (term�szetesen az olasz ut�n), a n�met �s az argentin foci viszont untatja. ... az AS Roma csapatkapit�nya R�m�nak ugyanabban a v�rosr�sz�ben sz�letett, mint a nagy riv�lis Lazio eln�ke, Sergio Cragnotti? Totti szerint a k�rny�k lak�i mindkettej�kre ugyanolyan b�szk�k.

A Rom�ban meglehet�sen gyorsan haladt a szam�rl�tr�n: az ifj�s�gi csapattal r�gt�n els� szezonj�ban bajnoks�got nyert, �s az 1991-92-es id�nyben m�r a tartal�kok k�z�tt, az �gynevezett Primavera-csapatban futballozott, amellyel k�s�bb Olasz Kup�t nyert. Hamarosan megh�vt�k a 16 �ven aluliak v�logatottj�ba, �s nem sokat kellett v�rnia a nagycsapatban val� bemutatkoz�sra sem. Az AS Roma edz�je, Vujadin Boskov felfigyelt r� az egyik edz�m�rk�z�sen, amit a nagyok a tartal�kok ellen v�vtak, felh�vta az els� csapat keret�hez, �s 1993. m�rcius 28-�n, a Brescia elleni m�rk�z�sen p�ly�ra is k�ldte a Serie A-ban. Totti ekkor m�g 17 esztend�s sem volt! Innent�l kezdve folyamatosan a nagycsapat keret�hez tartozott, �s id�r�l id�re cserek�nt p�ly�ra is l�phetett.

A nagy �tt�r�st 1994 nyara hozta meg Totti sz�m�ra, amikor is az AS Roma �j edz�t kapott Carlo Mazzone szem�ly�ben. Francesco szerint a sz�lein k�v�l neki k�sz�nheti a legt�bbet, �gy tekintett a szakemberre, mint a m�sodik apj�ra. � volt az, aki seg�tett neki feln�ni, Totti szavaival "felnyitotta a szem�t". �lland� j�t�klehet�s�get adott neki, m�gpedig abban a szerepk�rben, amely a legjobban fek�dt Tottinak: k�zvetlen�l a csat�rsor m�g�tt, ir�ny�t�k�nt focizhatott. Hamarosan megszerezte els� �lvonalbeli tal�lat�t, 1994. szeptember 4-�n, az Olimpico-stadionban a Foggia h�l�j�t vette be. Beker�lt az ut�np�tl�s-v�logatottba is, ahol els� meccs�n Bulg�ria ellen r�gt�n g�lt szerzett. 1996 febru�rj�ban Arrigo Sacchi, a nagyv�logatott sz�vets�gi kapit�nya megh�vta �t, hogy a squadra azzurr�val egy�tt eddzen, majd egy h�nappal k�s�bb ut�np�tl�s Eur�pa-bajnoks�got nyert Cesare Maldini vezet�se alatt, az el�d�nt�ben gy�ztes g�lt szerezve Franciaorsz�g ellen. �gy t�nt teh�t, hogy nem is alakulhatna jobban a sorsa, �m ahogy az lenni szokott, a neh�zs�gek m�g csak ezut�n k�vetkeztek.

Az els� csal�d�st az okozta a sz�m�ra, hogy b�r alapember volt az olimpiai r�szv�telt kiharcolt ut�np�tl�s-v�logatottban, az �tkarik�s j�t�kokra m�gsem utazhatott. R�ad�sul mentor�t, Carlo Mazzon�t menesztett�k a Rom�t�l, �s az �j szakvezet� az argentin Carlos Bianchi lett, aki, mint kider�lt, nem sok j�t hozott Totti sz�m�ra. Konfliktusuk azzal kezd�d�tt, hogy Bianchi nem a 20-as vagy a 10-es mezt adta Tottinak, amelyet a j�t�kos szeretett volna, hanem a 17-est, mivel ez szerinte nagyobb szerencs�t hozhat a sz�m�ra. Ez m�g nem lett volna olyan nagy probl�ma, az m�r ann�l ink�bb, hogy az argentin szakember befejez� csat�rk�nt sz�molt Tottival, �s ebben a poz�ci�ban akarta j�tszatni. H�s�nknek k�z�pcsat�rk�nt azonban nem nagyon ment a foci, �gy hamar kiker�lt a csapatb�l, s�t, Bianchi k�lcs�n akarta adni �t a Sampdori�nak! Emberileg sem nagyon j�ttek ki egym�ssal, Totti szerint a tr�ner t�l �rz�keny volt.

Francesco szerencs�j�re azonban a csapat Bianchi ir�ny�t�sa alatt mind�ssze a 12. helyen v�gzett, �s nem sok id� kellett ahhoz, hogy a vezet�s�g is bel�ssa, legink�bb a tr�nerben van a hiba. Az �j edz� a cseh sz�rmaz�s� Zdenek Zeman lett, akit�l bizony f�ltett�k Tottit, mert a szakember h�res arr�l, hogy rendk�v�l kem�ny edz�seket tart. Totti azonban megfelelt az elv�r�soknak, �s azt is elviselte, hogy Zeman megint egy m�sik poz�ci�ban, a jobb oldalon sz�m�tott r�. Ez m�g t�bb feladatot ig�nyelt Francesc�t�l, hiszen eddig f�leg a t�mad�sokkal kellett t�r�dnie, most viszont alaposan ki kellett vennie a r�sz�t a v�dekez�sb�l is. Ennek ellen�re remek�l �rezte mag�t a Zeman �ltal alkalmazott h�romcsat�ros sziszt�m�ban, amit mi sem bizony�t jobban, hogy a szezont v�g�l 13 g�llal z�rta, vagyis t�bbsz�r volt eredm�nyes, mint eg�sz addigi karrierje sor�n �sszesen. Az 1998-as vil�gbajnoks�gra kiutaz� v�logatottba ugyan m�g nem ker�lt be, de 1998. okt�ber 10-�n, a Sv�jc elleni Eb-selejtez�n v�gre bemutatkozhatott a squadra azzurr�ban, �s innent�l kezdve �lland�an ott volt a v�logatott keretben.

1999 nyar�t�l megint m�s edz� keze alatt dolgozott klubcsapat�ban, az AS Roma szakvezet�je ugyanis Fabio Capello lett, aki v�gre azon a poszton k�ldte p�ly�ra Francesc�t, ahol a legjobban szeret futballozni: fantasistak�nt, azaz ir�ny�t�k�nt. Ekkorra m�r egy�rtelm� vez�regy�nis�ge lett a Farkasoknak, fiatal kora ellen�re (m�g mindig csak 23 esztend�s volt) � lett a csapatkapit�ny �s a drukkerek els� sz�m� b�lv�nya. Hat �v �ta folyamatosan szerepelt a Serie A-ban, �s b�rmennyire a sz�v�hez n�tt az egyes�let, nagyon b�ntotta, hogy m�g semmilyen tr�fe�t sem siker�lt nyernie csapat�val. Amikor kider�lt, hogy erre az 1999-2000-es szezonban sem ker�lhet sor, mivel a csapat kiesett az Olasz Kup�b�l �s az UEFA-kup�b�l is, a bajnoki c�mre pedig m�r nem volt es�lye, egyre t�bb h�resztel�s mer�lt fel arr�l, hogy Totti esetleg elhagyhatja nevel�egyes�let�t.

Szerz�d�se 2003-ig sz�lt, amit szeretett volna �jra t�rgyalni �s meghosszabb�tani, mivel nem volt el�gedett az abban lefektetett felt�telekkel. Hi�ba volt ugyanis � a g�rda legjobbja, k�t j�t�kos, Francesco Montella �s a jap�n Nakata Hidetosi (aki �ppen ugyanabban a szerepk�rben szerepelt, mint Totti) is nagyobb fizet�st kapott, ami nem tetszett a csapatkapit�nynak. Bevall�sa szerint azonban els�sorban nem a p�nz, hanem a sikertelens�g volt az els�dleges mozgat�rug� a sz�m�ra. A klub eln�ke, Francesco Sensi hat�rozottan tagadta, hogy sz� lenne Totti elad�s�r�l, de a pletyk�k szerint az AC Milan, a Juventus �s a Real Madrid is megtette a maga aj�nlat�t a j�t�kos�rt. Nem sokkal k�s�bb ugyan Totti hivatalos k�zlem�nyt hozott nyilv�noss�gra, amelyben tagadta, hogy b�rmikor is azt nyilatkozta volna: t�vozni akar a klubt�l, de mindenki tiszt�ban volt vele, hogy sorban �llnak a k�r�k az al��r�s��rt.

Ann�l is ink�bb, mert a ny�ri Eur�pa-bajnoks�gon csapata egyik kulcsembere volt annak ellen�re, hogy a sz�vets�gi kapit�ny, Dino Zoff nem ir�ny�t�k�nt, hanem csat�rk�nt vette sz�m�t�sba. K�t g�lt is szerzett a kontinensviadalon, egyet Belgium, egyet pedig Rom�nia ellen, �s a hollandok elleni tizenegyes-p�rbajban olyan magabiztoss�ggal �rt�kes�tette a maga b�ntet�j�t (amolyan Panenka m�dra, laz�n a kapuba emelve a j�t�kszert), hogy mindenki l�thatta: kimagasl� form�ban van. A d�nt�ben is remek�l focizott, az olasz g�l el�tt par�d�s mozdulattal, sarokkal passzolt Pessott�hoz, �s nem rajta m�lott, hogy a squadra azzurra "csak" ez�st�remmel t�vozott az Eb-r�l. A kontinensviadalon ny�jtott remek j�t�k�nak is k�sz�nhet�, hogy Tottit v�lasztott�k meg az el�z� szezon legjobb j�t�kos�nak a Serie A-ban, pedig klubcsapat�val semmilyen tr�fe�t nem nyert.

A ny�ron azt�n a Roma alaposan meger�s�tette j�t�koskeret�t, �rkezett Gabriel Batistuta, Walter Samuel, �s b�r a szezon elej�n akadtak probl�m�k: az Atalanta ellen kiestek a kup�b�l, �s a szurkol�k a trigoriai edz�t�borban t�ntettek a j�t�kosok ellen (b�r jellemz�, hogy egyed�l Totti nev�t nem eml�tett�k a felh�borodott drukkerek), de a campionat�ban elk�peszt�en j� rajtot vett a csapat, tizenk�t fordul�t k�vet�en h�t pont volt az el�nye a m�sodik helyezettel szemben, �s ez a f�r ki is tartott a bajnoks�g v�g�ig. Totti �gy v�gre elh�d�totta a scudett�t, �s erre ebben a szezonban is megvan minden es�lye. Hiszen ha neki megy a j�t�k, akkor a Farkasokat nem nagyon lehet legy�zni, m�rpedig neki az ut�bbi id�ben meglehet�sen j�l megy a j�t�k...