Klubt�rt�nelem

1899-1929

Milan Foot-Ballt �s Cricket Clubot hivatalosan 1899. december 16-�n alak�tott�k, de az első alkalom, amikor Milan neve nyilv�nosan megjelent h�tfőn 18. volt a Gazzetta dello* egy cikkj�ben Sport �js�g. A Clubnak volt az első főhadisz�ll�sa a Fiaschetteria Toscan�ban Via Berchetben Mil�n�ban �s az eln�k, Alfred Ormonde Edwards, a k�vetkező janu�rban a csapatot be�rta az olasz Football Federationbe. Az első hivatalos �vszaka alatt a csapat csak egy j�tszm�t Torino ellen j�tszott �s az a veres�g ellen�re, amit Mil�n� szerzett az első Trophyjuknak, a kir�ly Medalje, akit adott King Umberto I In 1900/01 Milan, elnyert az első �llampolg�ruknak c�met �s a m�sodik kir�lyuk Medalj�t (a Trophyt szint�n nyert�k a k�vetkező �vszakban). Azok f�l�tt az �vek f�l�tt, amik Kiplin csapat�nak voltak, az elterjedt siker �s Milan a legn�pszerűbb csapat lettek Lombardi�ban �s egym�sut�ni �vszakokat nyertek el a tekint�lyes Palla Dapplesnek h�rom�rt (1904/05 - 1905/06 – 1906/07), m�g akkor is, ha ez nem szerzett nagy eredm�nyeket a Championshipben: a m�sodik Scudetto csak j�tt az 1905/06 �vszakba �s a harmadik Scudett�nak elnyert�k a k�vetkező �vszakot. A fő j�t�kos Van Hege, egy 1.1 c�llal rendelkező nagy felső pontoz�, volt m�rkőz�s. Az 1914/15 �vszakban a Championshipet az első vil�gh�bor� miatt az �vszak v�ge előtt le�ll�tott�k, �s ez csak 1919-ben kezdőd�tt megint. T�bb v�ltoz�s ut�n a Club menedzsmentj�t illetően Pietro Pirellit az �j eln�kk�nt kinevezt�k: tartotta ezt a feladatot majdnem h�sz sz�m�ra �vek, amik alatt a San Siro Stadium�t beiktatt�k.

1929-1949

Az kettő World Wars a csapat nem szerzett fontos eredm�nyeket. 1936-ban a Club neve v�ltozott Milan Associazione Sportiv�nak �s 1940-ben t�bb a tetőben bek�vetkező v�ltoz�s ut�n menedzsmentet, Umberto Trabattonit, neveztek ki eln�knek �s 1954-ben elhagyta a Clubot. A csapatnak cs�cspontjai �s m�lypontjai voltak �s ritk�n �rte el a League első n�gy hely�t. A Championship a m�sodik vil�gh�bor� miatt meg�llt �s 1946/47-ben kezdőd�tt megint: ezalatt az �vszak alatt Mil�n� a nagy Torino, Juventus �s Modena ut�n el�rte a negyedik poz�ci�t. A k�t k�vetkező �vszakban a rossoneri* el�rte a m�sodikat �s a harmadik helyet (a nagy Torino nyerte mindk�t bajnoks�got): ez volt az �jj�sz�let�s jele.

1949-1955

Nordhalnek, a tetőnek, az �rkez�se az 1949/50 35 c�llal rendelkező �vszak c�lpontoz�ja, megjel�lte egy �j korszak kezdet�t. Mil�n�t megerős�tette a nagy kapusnak, Buffonnek az �rkez�se, �s tov�bbi k�t Sv�d hozz�kapcsolta a csapatot gy�rtm�nyhoz a h�res Gre-No-Li (Gren– Nordahl– Liedholm hossz�ban). Az 1950/51 �vszakban Mil�n� nyerte a negyedik Scudett�j�t �s a Coppa Latin�t szint�n. 1952/53, 1953/54 �s 1954/55 Nordhalben, a csapat kapit�nya, volt a vezető c�lpontoz� �s vezette a csapatot az �t�dik Scudett�juknak. 1954-ben Juan Alberto Schiaffino, g�nynevet adott Pepe-nek, vett�k Penarolb�l �s a k�vetkező �vek fő főszereplői k�z�l az egyik lett.

1955-1960

Az �vszakban 1955/56 Mil�n� az eur�pai Cup első kiad�s�nak a legelső m�rkőz�s�t j�tszotta: őket legyőzt�k az előd�ntőben Real Madrid �ltal, aki v�g�l nyerte a Cupot. Mindazon�ltal ugyanabban az �vszak, Mil�n� időt nyert el a Coppa Latin�nak a m�sodik�rt mik�zben legyőzte Athletic Bilba�t, (3-1) a v�gső m�rkőz�sben. 1956/57-ben az �jak edzenek Gipo Viani nyerte a Scudett�t, de az igazi meglepet�s Gastone Bean volt, aki szerzett 17 c�lt. Egy �vvel k�sőbb Josè Altafini csatlakozott a csapathoz: nyerte a nyilv�noss�got j�rulj hozz� a k�szs�gei�rt �s sebess�g��rt, �s az �regekből egy�tt ir�ny�tsad Liedholm�t, Cesare Maldinit �s Pepe Schiaffin�t, egy izgalmas fej v�g�n nyerte a Scudett�t hogy Fiorentin�val menjen. Az utols� �vszak, amit j�tszott Schiaffino, a labdar�g�t�rt�nelemben levő legnagyobb bajnokok k�z�l az egyik, volt nem k�l�n�sen sikeres a rossoneri�rt*, de Milannek volt a bossz�ja, ami legyőzi Intert, a tavaszi kem�nykalapban mik�zben nyerte a m�rkőz�st, 5-3 (Altafini szerzett Milan �t c�lja k�z�l n�gyet).

1960-1970

Am�g az előző �veket megjel�lte a k�lf�ldi j�t�kosok felsőbbs�ge (Gre-No-Li, Schiaffino-Altafini), az mik�zben 1960 �s 1970 k�z�tt �veket k�vettek, az olasz j�t�kosok, akik k�sőbb nemzetk�zi h�rnevet �rn�nek el, voltak a rossoneri*t�rt�nelem főszereplői. N�h�ny olimpiai j�t�kos, mint p�ld�ul Trapattoni, Trebbi, Alfieri �s Noletti, egy�tt csatlakozott a csapathoz egy fiatal fi�val, elnevezett Gianni River�val, aki az első j�t�k�t j�tszotta, amikor ő csak 17 �ves volt Alessandria, az előző csapata ellen, (Milan 5-3 nyert). A rossoneri* volt főszereplők a Championshipben de az utols� k�t veres�g Bari �s Fiorentina ellen Milannek adta a m�sodik helyet. Amikor Nils Liedholm labdar�g�st hagyott el �s ugyanakkor Paròn Nereo Rocco az �j aut�buszk�nt meg�rkezett, egy �j korszak, amit megjel�ltek nemzeti �s nemzetk�zi sikerek, kezdőd�tt. Az első tr�fea volt a Scudetto, de a legt�bb izgalmas siker volt az első eur�pai Cup. A d�ntő Benfica ellen, akit 1963. m�jus 22-�n Wembleyn�l j�tszottak, egy lenyűg�ző m�rkőz�s volt: Milan felemelte a cs�sz�t miut�n legyőzte Benfic�t, 2-1 (Altafini szerzett k�t c�lt �s Eusebio Benfic�nak sz�molt). Cesare Maldini k�pe az, aki Nereo Rocc�val egy�tt felemelte a cs�sz�t, m�g mindig bev�sett a t�mogat�k k�z�l mindegyiknek a mem�ri�j�ban. Mindazon�ltal Milan elvesztette a d�ntő m�rkőz�st (1-0) egy nyugtalan d�ntő ut�n Sant�k ellen j�tszotta Maracanà Stadium�t az Europeran-South American Cup d�ntőj�ben. Az �vszak v�g�n a Chairman Andrea Rizzoli hagyta a kilenc ut�ni Clubnak a nagy sikerek �veit: 4 Scudetti, 1 latin Cup �s a tekint�lyes eur�pai Cup. R� eml�keznek nem csak a sportteljes�tm�nyei�rt, de valamint Milanello oktat�si k�zpontj��rt az m�g mindig a Club egy nagyon fontos vagyona. Miut�n n�h�ny, aminek �vszakoknak csal�d�st okozni 1967/68 rossoneriben* a kilencedik Scudett�jukat �s a Club preszt�zs�t szerezte, az eur�pai kupagyőztesek Cupj�nak a győzelm�vel nőtt, elseje Mil�n�ban van t�rt�nelem. A k�vetkező �vszak eur�pai kupad�ntőj�ben, a Rivera-Prati tengelyben �s a fekete p�kban, a kapus, Cudicini, győzelemre vezette Milant (4-1) Cruijff ellen van Ajax. V�g�l Milan szint�n megval�s�totta az eur�pait-South American Cup a veres�g ellen�re (2-0) a visszav�g�, amit j�tszottak a Bombonera Stadiumn�l Estudiantes Milan ellen, a pontsz�mnak k�sz�nhetően nyerte a tr�fe�t (3-0) az első m�rkőz�s j�tszotta San Sir�t. A Rossoneri szint�n nyerte az első kupagyőzteseik Cupj�t az 1967/68 �vszakban. Gianni Rivera a vele sz�letett �s �sszehasonl�thatatlan minős�g�vel olyan sz�p tetteket mutatott, amik seg�tettek neki, hogy egy 1969-es labdar�g�j�t�kosnak, a Golden Ballnak, nyerje a legt�bb tekint�lyes felismer�st, mert Gianni Rivera az az egyetlen j�t�kos, aki labdar�g�st ad, egy k�lt�szeti �rtelem.

1970-1985

Ez az időszak egy volt az legs�t�tebb a Club t�rt�nelme �s ez kev�s kiel�g�t�st hagytak el: a legt�bb fontos volt a csillag győzelme (adott 10 ligac�m�rt) 1979-ben. Azok alatt az �vek alatt Milan szint�n h�rmat nyert olasz Cups �s a m�sodik eur�pai kupagyőzteseik Cupja. A sorozatban fent, vezetett Liedholm ott olyan fiatal labdar�g�j�t�kos volt, aki k�sőbb olasz labdar�g�sban v�lna a Milan t�rt�nelm�ben levő vitathatatlan főszereplők k�z�l az egyikk� �s a legerősebb v�dők k�z�l az egyikk�, Franco Baresi volt. Az első j�t�k�val a rossonerivel* �prilis 23-�n j�tszottak, Verona– Milan 1-2. Azokat az �veket szint�n jellemezte sok v�ltoz�s a padon �s a Club menedzsmentben. Gianni Rivera, a csillag teljes�tm�ny�ben levő fő főszereplők k�z�l az egyik, �r�kk� labdar�g�st hagyott el, de a Club Vice-Presidentje lett. A 80-as �vek eleje nem annyira volt pozit�v de l�tt�k Paolo Maldininek, Franco Baresinak, a t�rt�nelmi kapit�nynak, az �r�k�s�nek, a deb�t�l�s�t. A fiatal Paolo 1985. janu�r 20-�n az első hivatalos m�rkőz�s�t j�tszotta (Udinese- Mil�n� 1-1).

1985-2006

Nils Liedholm visszat�rt a padon, de ez a v�ltoz�s nem jav�totta Milan eredm�nyeit �s egy legfels&odblac; menedzsmentfordul�pont vil�gosan sz�ks�ges volt. V�g�l 1986. m�rcius 24-�n Silvio Berlusconit jel�lt�k Mil�n� 21. eln�ke. Egy innovat�v piac k�zpont� menedzsmenttel hozott egy nagy lelkesed�st. underperforming A Championship, Mil�n� el�rte annak a c�lj�t, hogy r�szt vett azokban az eur�pai versenyekben, amiknek nyerni a r�j�tsz�st Sampdoria ellen megk�sz�ni, hogy egy c�lra, amit szerzett Daniele Massaro 1987/88, volt a fel�leszt�s �vszaka az aut�busszal, Arrigo Sacchi, a z�naj�t�k mestere, a teljes j�t�k, k�vetel&odblac;dz�s �s sebess�g. A csapatot szint�n olyan j�l, mint Alessandro Costacurta er&odblac;s�tette meg Van Basten �s Gullit �rkez�se Ancelottival �s Colomb�val egy�tt. Az �vszak kezdete nagy volt: a t�mogat�k rendk�v�li szeretet�t egy feledhetetlen �vszakkal megjutalmazt�k. N�h�ny ellen�re az ellens�ges d�nt�sek a sportokb�l �t�lkeznek (p�ld�ul az 2-0 veres�get Roma ellen d�nt�tt el d�nt&odblac;b�r�skod�s), a csapat egy mesterm&udblac;vel reag�lt San Paolo Stadiumn�l Maradona N�polya ellen: 1988. m�jus 18-�n Milan nyerte az <strong>11th Scudetto</strongj�t>, elseje a Berlusconi korszak, legy&odblac;z&odblac; N�poly, 3-2. A k�vetkez&odblac;ben f&udblac;szerezzed a harmadik holland j�t�kost, Franket Rijkaard, csatlakozott a csapathoz: ez volt a m�sodik tri� csin�lt fent ugyanabb�l az el&odblac;z&odblac; Gre-No-Li tri� ut�ni orsz�gb�l val� j�t�kosok �ltal. Ez sikerekhez �s gy&odblac;zelmekhez vezetett, val�ban Mil�n� megalap�totta mag�t Olaszorsz�gban Eur�p�ban �s a vil�gban. 1988/89-ben Milan ir�ny�totta azt, hogy Eur�pa versenyt nyert el az <strong>European Cup</strong> Vitocha, piros ellen, csillag, Werder Brema �s Real Madrid terjed&odblac; a d�nt&odblac; Steaua Bucarest ellen. T�bb mint egysz�zezer Rossoneri t�mogat� labdar�g�t�rt�nelemben �rkezett meg Barcellon�ban, a legt�bb leny&udblac;g�z&odblac; kivonul�sban. Az az aut�busz, amit Arrigo <strong>Sacchi</strong> adott hogy nyerje <strong>one Scudett�t, kett&odblac; eur�pai Cups, kett&odblac; eur�pai-South American Cups, kett&odblac; eur�pai Supercups �s egy League Supercup</strong>. 1992/93 Fabio <strong>Capello</strongban>, az, aki rossonero*labdar�g�s-j�t�kos, helyettes�tett Arrigo Sacchi �s Milan, volt kor�bban, k�l�n�sen uralkodott Olaszorsz�gban mik�zben nyerte <strong>four Scudetti</strong>, (h�rom egyfolyt�ban), <strong>three League Supercups, egy eur�pai, Cup</strong> (gy&odblac;z�tt a feledhetetlen d�nt&odblac;ben a kedvenc Crujiff ellen vannak Barcellona) �s <strong>one European Supercup</strong>. 1986-1996 volt a legszapor�bb id&odblac;szak ami a Rossoneri tr�fe�it �s az annyira h�vott Immortalt �s az Invincible csapatokat illet kiv�l� el&odblac;ad�sokat mutatott �s izgalmas m�rk&odblac;z�seket j�tszott. De 90-es �vek v�ge volt nem pozit�vk�nt a 90-es �vek eleje: Milan nem volt olyan tekint�lyes, mint ez a m�ltban volt mindkett&odblac; Olaszorsz�gban �s Eur�p�ban. N�h�ny aut�busz v�ltakozott a padon (Tabarez, azut�n Sacchi �s Capello megint): Zaccheroni �rkez�s�vel 1999-ben, aminek Milan a Clubk�nt ugyanabban az �vszakban nyerte el az <strong>sixteenth Scudetto</strong>, vannak Centenary �nnepl�sek. 2001-ben <strong>Ancelotti</strong> visszat�rt A.C Milanhez, ahogy egy aut�busz �s a sikerek egy �j id&odblac;szaka kezd&odblac;dtek. Az els&odblac; 2003. m�jus 28-�n az volt, hogy a Rossoneri mikor nyerte az <strong>UEFA Champions League</strong> szint�n egy olyan feledhetetlen olaszban, akinek Final Juventus AC Milan ellen szint�n elnyerte az <strong>European Supercup</strong> �s egy nemzeti tr�fe�t: <strong>the Italian Cup</strong>. A 2003/2004 �vszakban a Rossoneri nyerte az <strong>17th Scudetto</strong> �s az <strong>League Supercup</strongot>. Az utols� �vszakokban A.C Milan a f&odblac;szerepl&odblac;k k�z�l az egyik volt mindkett&odblac; Olaszorsz�gban �s k�lf�ld�n, t�mogatott nagy sz�m� rajong� �s egy sz�z �ves hagyom�ny �ltal, ami gazdag �rzelmekben �s sikerekben. <br* /></p> 11th Scudetto, elseje a Berlusconi korszak, legy&odblac;z&odblac; N�poly, 3-2. A k�vetkez&odblac;ben f&udblac;szerezzed a harmadik holland j�t�kost, Franket Rijkaard, csatlakozott a csapathoz: ez volt a m�sodik tri� csin�lt fent ugyanabb�l az el&odblac;z&odblac; Gre-No-Li tri� ut�ni orsz�gb�l val� j�t�kosok �ltal. Ez sikerekhez �s gy&odblac;zelmekhez vezetett, val�ban Mil�n� megalap�totta mag�t Olaszorsz�gban Eur�p�ban �s a vil�gban. 1988/89-ben Milan ir�ny�totta azt, hogy Eur�pa Cup versenyt nyert el az eur�painak Vitocha, piros ellen, csillag, Werder Brema �s Real Madrid terjed&odblac; a d�nt&odblac; Steaua Bucarest ellen. T�bb mint egysz�zezer Rossoneri t�mogat� labdar�g�t�rt�nelemben �rkezett meg Barcellon�ban, a legt�bb leny&udblac;g�z&odblac; kivonul�sban. Az az aut�busz, amit Arrigo Sacchi adott hogy egy Scudett�t nyerjen, kett&odblac; eur�pai Cups, kett&odblac; eur�pai-South American Cups, kett&odblac; eur�pai Supercups �s egy League Supercup. 1992/93 Fabio Capello, aki rossonero*labdar�g�s-j�t�kos volt kor�bban, helyettes�tette Arrigo Sacchit �s Milan k�l�n�sen uralkodott Olaszorsz�gban mik�zben n�gyet nyert, Scudetti (h�rom egyfolyt�ban), h�rom League Supercups, egy eur�pai, Cup (gy&odblac;z�tt a feledhetetlen d�nt&odblac;ben a kedvenc Crujiff ellen vannak Barcellona) �s egy eur�pai Supercup. 1986-1996 volt a legszapor�bb id&odblac;szak ami a Rossoneri tr�fe�it �s az annyira h�vott Immortalt �s az Invincible csapatokat illet kiv�l� el&odblac;ad�sokat mutatott �s izgalmas m�rk&odblac;z�seket j�tszott. De 90-es �vek v�ge volt nem pozit�vk�nt a 90-es �vek eleje: Milan nem volt olyan tekint�lyes, mint ez a m�ltban volt mindkett&odblac; Olaszorsz�gban �s Eur�p�ban. N�h�ny aut�busz v�ltakozott a padon (Tabarez, azut�n Sacchi �s Capello megint): Zaccheroni �rkez�s�vel 1999-ben, aminek Milan a Clubk�nt ugyanabban az �vszakban nyerte el a tizenhatodik Scudett�j�t, vannak Centenary �nnepl�sek. 2001-ben Ancelotti visszat�rt A.C Milanhez, ahogy egy aut�busz �s a sikerek egy �j id&odblac;szaka kezd&odblac;dtek. Az els&odblac; 2003. m�jus 28-�n az volt, hogy a Rossoneri mikor nyerte az UEFA Champions League-et szint�n egy olyan feledhetetlen olaszban, akinek Final Juventus AC Milan ellen szint�n elnyerte az eur�pai Supercupot �s egy nemzeti tr�fe�t: az olasz Cup. A 2003/2004 �vszakban a Rossoneri nyerte a 17. Scudett�t �s a League Supercupot. Az utols� �vszakokban A.C Milan a f&odblac;szerepl&odblac;k k�z�l az egyik volt mindkett&odblac; Olaszorsz�gban �s k�lf�ld�n, t�mogatott nagy sz�m� rajong� �s egy sz�z �ves hagyom�ny �ltal, ami gazdag �rzelmekben �s sikerekben.